Bejelentés


Sikátor Baráti Kör hivatalos honlapja









Emlékek a község közeli és távoli mútjából

Sikátor község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben található.

Fekvése

A települést közúton a 82-es útról Veszprémvarsánynál letérve, attól 2 km-re lehet elérni. Vasúti összeköttetése nincs. Győrtől való távolsága 33 km, míg Veszprémtől 44 km. Azon hat település egyike, amelyeket Veszprém megyéből csatoltak át 2002. október 20-án. A község határos Komárom-Esztergom megyével is

A település rövid története

A település, első írásos említését 1392-ben találhatjuk meg, Sykator alakban. Latin eredetű neve szűk utcát, szőlők közötti „vakutat” jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka volt. A törökök a községet 1542-ben elpusztították. A kis számú őslakosság és az új telepesek 1720 után építették fel ismét. 1829-ben már 756 lakosa volt. A későbbi évtizedekben a lakosságszám lassan emelkedett. A legmagasabb népessége 1810-ben volt. Ekkor 821-en lakták. Azóta állandóan csökken, mára alig 350 főt tesz ki. A lakosság mezőgazdasági foglalkozású volt és az is maradt. A környező erdők miatt fakitermeléssel is foglalkoztak. Virágzott a falu szőlőkultúrája. Megtermelt boraikat fél évig szabadon adhatták el. Termékeiket a győri és veszprémi piacokon értékesítették. Lakói nagyrészt örökös jobbágyok voltak. A földesuruk készített urbáriumot, de nem éltek vele, így a régi módon adóztak. Peres ügyeiket a cseszneki úriszék intézte. A község határában lévő hajdani Ság nevű település 1882-ben szerepel utoljára az iratokban. A tanácsrendszer bevezetésétől kezdve 1963-ig önálló tanácsa volt. Attól kezdődően Veszprémvarsánnyal, majd 1969-től Lázival alkotott közös tanácsot. A településen kirendeltség működött. Az önkormányzatok megalakulásával önálló képviselőtestülete lett. A közigazgatási munkát a veszprémvarsányi körjegyzőség látja el. A faluban cigány kisebbségi önkormányzat is létesült. A község fejlődését a kedvezőtlen közlekedési és földrajzi helyzete rontotta. A község földjeinek nagy részét 1935-ben Esterházy Pál birtokolta. A lakosság többsége csak 1 kh földdel rendelkezett. Jövedelmüket állattartásból, napszámos munkából egészítették ki. Egyre többen jártak el dolgozni a környékbeli bányákba, ipari üzemekbe. 1959-ben megalakult a Jóreménység termelőszövetkezet. A gazdaság 1962-ben egyesült a veszprémvarsányi termelőszövetkezettel. A Pápai Állami Gazdaság Vecsenypusztai üzemegysége a veszprémvarsányi tsz. kezelésébe került. A privatizálás után a veszprémvarsányi Bakony vagyonkezelő kft. tulajdona lett. A közvetlen győri autóbusz-összeköttetés lehetősége miatt a férfiak többsége a győri üzemekben dolgozik.

Vallási élet

Vallási szempontból a települé nem megosztott. A legtöbb családban mindegyik vallás jelen van. Nagyobb része evangélikus, kisebb fele katolikus. Muzsay püspök 1661-ben önálló evangélikus egyházközséggé nyilvánította a falut. Az ellenreformáció idején megszűnt az evangélikus gyülekezet. Csak II. József türelmi rendeletének megjelenése után gyakorolhatták a hívők vallásukat ismét szabadon. Első templomuk 1787-ben épült fel. Az 1896-os esztendőben villámcsapás miatt elpusztult, s vele együtt sokak hajléka szűnt meg. A millecentenárium évében a gyülekezet emléktáblát helyezett el a templom falán. Az I. világháborús emlékművet 1941-ben, a II. világháborús emlékművet 1989-ben hozták létre. A római katolikusok a bakonygyiróti egyház filiáját alkotják. A hitélet gyakorlását Bakonyszombathelyről kijáró pap segíti elő. A katolikusok Anna napján (július 26-án) tartják hagyományos búcsújukat, az evangélikusok október 31-én tartják templomszentelési emlékünnepüket.

Infrastruktúra, szolgáltatások

A község rendelkezik a vonalas infrastruktúrákkal. Vezetékes víz, gáz, csatornahálózata van. A szennyvizet a veszprémvarsányi tisztítóműbe vezetik. A település külterületi részét képező Vecsenypuszta szilárd burkolatú közúton közelíthető meg. A pusztán van az autóbuszok fordulópontja. Az 1962-ben épített kultúrházat 1992-ben bővítették. Itt található a körjegyzőség hivatalos helyisége is, melyben rendszeres ügyfélfogadást tartanak. Az óvodásokat és iskolásokat iskolabusz szállítja a veszprémvarsányi közös tulajdonú és fenntartású általános iskolába, ahol az óvoda is működik. A régi iskolát orvosi rendelővé és könyvtárrá alakították át. Hetente két alkalommal van gyermek és felnőtt orvosi rendelés. A faluban egy ABC bolt árusít. Ezenkívül két kocsma gondoskodik a felnőtt lakosság unaloműzéséről. A hulladék elszállítást a Győri Kommunális kft. végzi heti egy alkalommal. Az utóbbi években a vezetékes telefonhálózat is kiépült, korszerűsödött. Az idősekről, és a település lakosairól való gondoskodást szolgálja a néhány évvel ezelőtt bevezetett falugondnoki szolgálat. Az elmúlt években a lakosság igényeinek kiszolgálására ételszállítást, orvosi kezelésre való elvitelt, illetve nagyobb bevásárlások lebonyolítását szervezték meg. A lakosság először idegenkedve fogadta, mára azonban nagyon népszerű szolgáltatássá vált. A lakosság biztonságérzetét a helyi Polgárőrség próbálja növelni,

Ez a gyertya égjen azokért akik már nem lehetnek köztünk.











Emlékmű (Ady u. 5-7.) Felirata: Az első világháború hősi halottai: Balázs Mihály, Bausz Sándor, Csonka Márton, Gombás Ferenc, Gombás Gábor, Gombás Géza, Gombás Zsigmond, Ihász István, Ihász Mihály, Iváncza Gábor, Iváncza József, Iváncza Sándor, Janó Gyula, Kánai Géza, Kánai József, Kozári István, Kuti Jenő, Luboski Vince, Malasits Ferenc, Papp János, Papp József, Szabados Ferenc, Szabados János, Szabados József, Szita István, Teszéri Gyula, Teszéri Lajos, Válinth Károly, Horváth Sándor, Teszéri István, 1940. vitéz nagybányai Horthy István kormányzó helyettes. A második világháború áldozatai: Bognár Gyula, Burján István, Csider Géza, Csonka Géza, Gombás Dezső, Gombás Géza, Gregorits József, Gregorits Viktor, Horváth Béla, Horváth Ferenc, Horváth Sándor, Ihász Gyula, Malasits Pál, Szabados Pál, Varga Pál, Vincze József. Bakacs Józsefné, Gyurics Józsefné, Papp József, Schlick Miklós, Krausz Károly, Krausz Károlyné, Polák Bernát, Polák Jenő. Anyaga: vörös kő, műkő, fehér márvány. Állíttatta: a község lakossága és a Községi Közös Tanács. Felavatva: 1941., illetve 1989.
Képek a közelmúltból 2005 08.07.
Sikátorról elszármazottak találkozója 2005 08.07.
Menü

Képgaléria




Hírek


Linkek


Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!